Azt mondtad, hogy nem szereted az idézeteket. Hogy nem érted, hogy valaki hogyan tud ilyesmikre adni…mások gondolatára. Hogy valaki, hogy képes útmutatásnak használni azt, ami egy másik ember fejéből pattant ki. Nem szereted a szabályokat, azt már észrevettem. Nem szereted azt…



Tornyot kezdtem el ma építeni. Nagyon nagy munka, bár látszólag semmiség. Régebben én is azt hittem, hogy a falak egyetlen szóra felépülnek és megingathatatlanul állnak. A ledöntésükhöz pedig ugyanaz a varázsszó kell, mint amivel felépültek. Talán ilyen könnyen is lehetne,…



Annyira mások vagyunk. Annyira különbözünk. Szinte nehéz olyan vonásokat találni a személyiségünkben, ami megegyezne, vagy csak hasonlítana. Ő annyira reális. Nem szereti az álomvilágot. Az álmai szorosan a valóságban gyökereznek, megvalósíthatóak. Én sokszor a föld felett…



Ha szeretném…szerelemmel…egy kicsit is…azt hiszem, akkor észhez téríteném magam mielőbb. Észrevenném…érezném…én azt tudnám. Nem lehet valakibe észrevétlenül beleszeretni. Egyszerűen tudnám, hogy ez már „az”, hogy ez már több, túl…



Sokat gondolkodom a mostani érzéseimen. Sosem tudtam megfogalmazni igazán, hogy milyen érzés a szerelem. Próbálom valamihez hasonlítani az érzéseket, de sosem tükrözi azt a testem minden sejtjét betöltő energiát és boldogságot, amit valóban érzek. És ahány embert szerettem…



Tegnap Róla beszéltem valakivel. Ez a valaki győzködött, hogy felejtsem el Őt és ne gondoljak Rá többet. Hiábavaló próbálkozás. Ki nem állhatom, ha megmondják nekem, hogy mit csináljak és mit ne. Még olyanoktól is utálom, akiket egyébiránt nagyon szeretek, de olyanoktól, akik…



Azt hiszem most kezdtem megunni azt, hogy soha nem tudom magam kialudni. Este nagyon későn fekszem le, és valahogy nem is érzek korábban fáradtságot, mint éjjel 1-2 óra. Addig általában msn-ezek és azzal jól eltelik az idő. Főleg, ha kellemes társaság van fent.
Utána persze szinte…



A lány nyári reggel az erkélyen ült. A lágy szellő simogatta az arcát, a nap sugarai pedig kellemesen bizsergették a bőrét. Csodás reggel volt. És nem csak a levegő volt üde és meleg. Szívében hasonló melegséget érzett. Bepillantott a nyitott ajtón át a szobába. Az…



Elgondolkodtam a rózsán, amit első találkozásunkkor kaptam Tőled. Mennyire szép volt, mennyire üde és mennyire örültem neki a szívem mélyén. És eszembe jutott, hogy a rózsám olyan, mint a kapcsolatunk. Minden virágnál a bimbó a legszebb. Amikor még csak éledezik, még nincs…



Ritka termékeny vagyok most. Az elmúlt 3-4 napban iszonyatos mennyiségű blogbejegyzésem született. Ebből is látszik, hogy pörög az agyam, folyton gondolkodom és elemzem a helyzetem. Illetve próbálom önmagam nyugtatni azzal, hogy kiírom, ami bánt. Amikor leírok valamit, akkor egyben…



Féltékeny vagyok. Ezt nem én állítom, mások állítják rólam. Már többen megjegyezték, szóval valószínűleg eléggé látszik rajtam. Sajnos már az is észrevette, aki abszolút kompetens az ügyben. Na de mit gondolok erről én? Féltékeny vagyok, ezt kár ragozni. Ami tény, az…



Emlékszem még, hogy mennyire jól megértettük egymást? Hogy mennyi szépet mondtál? Hogy mit terveztél velem? Nem mondom, hogy minden hazugság volt, hiszen már akkor is mondtam, hogy a tervezéssel várni kell. Várni…legalább a találkozásig. Mert neten…



Elenyésző a kivétel, ezért merek általánosítani. Ez most roppant közhelyes megállapításnak tűnhet, de érezzétek benne a keserűséget, a lemondást, a csalódottságot, a bánatot és a reményvesztettséget. Mert ez mind benne van a címben. Hiába hittem, hogy ő más. Hogy ő…



Amikor megismertem, fontosnak éreztem magam. Mert fontos voltam a számára. Mialatt beszélgettünk, egyre fontosabb lettem, és ő is nekem, bár nem akartam.Aztán találkoztunk és már nem úgy voltam fontos, nem annyira. Ő viszont még annál is fontosabb lett, mint amit vártam. És…



Na jó, azért nem teljesen, de mindenképpen kicsit csökkenteni kéne a térfogatom. Jó úton haladok, mert az elhatározás megvan és már elkezdtem kivitelezni.
Két dologtól fogy az ember: ha sokat mozog, vagy ha keveset eszik. Én próbáltam először a kettőt ötvözni, de ha…



Az elmúlt 1,5-2 év alatt elképesztő mennyiségű embert halmoztam fel msn-en. Mindenhonnan összeszedtem őket. Egy részük társkeresőkről, chatről vett fel, más részük pedig az ilyen-olyan adatlapokon talált rá a címemre. És akkoriban nem bántam. A koliban nem jött be a chat, így…



Aggasztó, hogy "elfelejtett", de még aggasztóbb, hogy ez aggaszt engem. Miért foglalkozok én ezzel? Menjen, ha menni akar. Ennek nem szabad fájnia, cseppet sem. És mégis...mintha valami hiányozna. Olyan buta érzés, olyan oktalan. Sosem volt köztünk semmi, sosem ígértünk…



Mennyivel egyszerűbb szó nélkül eltűnni. Mennyivel egyszerűbb úgy lelépni, hogy nincs semmi magyarázat. Egyszercsak nem reagálni...Figyelmen kívül hagyni a másikat...Eltűnni, mintha sosem lett volna.Ez a könnyű változat. Nem a tisztességesebb, de kétségkívül a könnyebb. Írtam…



A hajtás most elfonnyadt pár óra alatt. Mert nincs rá napfény, nincs rá eső. Nincs rá semmi. Elszáradt, gyökere meglazult és szép lassan kiválik a talajából. Majd úgy porlad el, mintha sosem lett volna. Csak az apró lyuk, a kis mélyedés marad utána a szívben, ahol eddig…



Csehov Sirály című művében olvastam ezt a sort. Már nem emlékszem pontosan, hogy ki mondta, kinek és milyen szövegkörnyezetben (a történetre sem teljesen) de azt tudom, hogy ez az idézet azonnal megfogott. Mert igaz. Sok esetben látom így én is.Mert van, amikor nem lehet szeretni.…



Most költöztem át a freeblogról. Sokkal gördülékenyebb volt, mint gondoltam, hála a blog.hu-sok hatékony és gyors közreműködésének. Nagyon hamar és nagyon ügyesen áttették az ottani blogom ide. Mindennel együtt, még a kommentek és a képek sem vesztek el. (Persze én…


