Én ekkor ezt megcáfoltam magamra nézve. Úgy éreztem, hogy én nem gondolkodom ellentétekben, nem vágyom az elérhetetlenre. Határozottan jelentettem ki, hogy abszolút reális elvárásaim vannak.
Később azonban mélyebben is elgondolkodtam ezen. Rájöttem, hogy szó sincs ellentétről a két említett pasi típus között. Hiszen egyetlen ember sem lehet egyoldalú. Lehet valaki komoly, és felelősségteljes annak ellenére, hogy képes olykor elengedni magát, és csak élvezni az életet. Ellentét csak akkor áll fent, ha minden tulajdonságot lesarkítunk és végletekben gondolkodunk.
De nem tudom, létezik-e olyan ember, aki ennyire egysíkú? Van olyan férfi, aki csak a szórakozásnak él, kiiktatva az életéből minden megfontoltságot? És ugyanakkor lehet valaki halálosan komoly, minden vidámság nélkül? Azt hiszem, hogy nem.
Ennek ellenére úgy éreztem, itt az ideje, hogy végre megpróbáljam megfogalmazni (legalább magamnak), hogy ki is az, milyen is az, akivel képes lennék a boldogságra.
Régen a szőke, kék szemű hercegről álmodoztam, mint a legtöbb kislány, aki olyan meséken nőtt fel, ahol a herceg így nézett ki. Minden áron a herceget akartam, mert a legjobbra vágytam. És hittem, hogy ez a legjobb. Egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy a sötét hajú pasik vonzanak, és hogy megőrülök a barna szemekért.
Ma már nincs különösebb elvárásom a külsőt illetően. Vagyis pontosabban kifejezve van is, meg nincs is. Na, de mindjárt érthető lesz. A lényeg az, hogy nem igazán számít például a srác testalkata. Talán a túl vékony pasikat nem tartom igazán vonzónak. Fontos, hogy egy pasihoz jó érzés legyen odabújni. Ez számomra egy szélsőségesen vékony pasival nem élvezetes. Ezzel nem akarok senkit megbántani, ugyanígy van, akinek a duci csajok nem jönnek be. Attól függ, ki hogy van kódolva. Ennyit az alakról.
A hajszín, szemszín nem igen számít, nem mérvadó. Az elvárás a külsővel kapcsolatban annyi, hogy fogjon meg benne valami. Ez talán most így roppant egyszerűnek hangzik, de lehet, hogy annyira nem is az. Mert a legtöbb emberben találok valami vonzót, de akiben mégsem, az bármit tehet, bárhogy viselkedhet, de hiába. Egy kapcsolatban szükség van arra a bizonyos szikrára, a fizikai vonzalomhoz, amiből kifejlődhet a szenvedély. Igen, a szenvedély az egyik legfontosabb. Anélkül az egész nem több, mint barátság. A szenvedély teszi párkapcsolattá a jó barátságot. És mi az, ami engem megfog?Egy szép szem, egy elbűvölő mosoly, egy csókolnivaló száj, vagy bármilyen kis apróság.
De ami a külsőtől is fontosabb, az a belső. De milyen is legyen a számomra ideális férfi?
Az első, és legalapvetőbb elvárás, hogy ne érezze magát kiváltságosnak. Ne várjon el tőlem többet, mint amennyit én elvárhatok tőle. Azt hiszem, abszolút kompromisszumképes vagyok.
Az őszinteség a második legfontosabb. Ha ez nincs, akkor bizalom sincs. Bizalom nélkül pedig nincs kapcsolat. Én próbálok mindenkivel őszinte lenni, és mára -a hibáimból tanulva- megelőlegezem a bizalmat, és hiszem, hogy más is az. Addig, amíg nem bizonyítja az ellenkezőjét.
A hűség valahol a bizalommal függ össze. Nem tudom elviselni a hűtlenséget. Talán könnyebb lenne, ha én magam is hajlamos lennék az ilyesmire, de én soha nem tudnék senkit megcsalni. Szóval fő, hogy legyen hűséges.
Tudja kifejezni a szeretetét, és a ragaszkodását. Éreztesse, hogy fontos vagyok számára, hogy boldog attól, hogy én vagyok neki. Ezt nem kell nagy ajándékokkal kifejezni, vagy nagy szavakkal, nem kellenek szerelmes versek, és nyálas levelek. (Persze a romantikát abszolút szeretem). Nem számít, hogyan mutatja ki, tegye úgy, ahogy neki megy, ahogy tudja. Én minden kedves gesztusnak örülök.
Fogadjon el úgy, ahogy vagyok. Ne akarjon megváltoztatni. Engem szeressen, és ne azt, akinek látni szeretne. Azt szeresse, aki vagyok és ne azt, aki lehetnék.
Ne erőltessen semmit. Vegye észre, ha valamihez nincs kedvem. Vegye észre, ha rossz kedvem van. Nem feltétlenül kell, hogy ilyenkor órákig sírjon velem (tudom, hogy ezt a pasik nem tudják kezelni), de ne rontsa tovább a kedvem azzal, hogy még csesztet is.
Most ennyi jutott eszembe. Nem tudom ez kinek mekkora elvárás, szerintem nem sok. Én mindenesetre tudnám teljesíteni…
