Bűnt nem nehéz elkövetni. A bűn nem más, mint a szabályok megszegése. Hogy ez egy mások által hozott szabály, vagy a saját szabályunk, az már mellékes.

A lényeg az, hogy be kell őket tartani.

Én a napokban megszegtem egy fontos szabályt. Nem saját szabály, de lehetséges, hogy túlontúl szívemen viselem a betartását. Túl nagy a lehetséges szankció, amit a be nem tartása mérhet rám.

Van valaki, aki nagyon jó barátom. Közel áll hozzám lelkileg. Azt hiszem ez az egész túl is mutat a barátságon, de hogy mi ez, azt még mindig nem tudom.(De ezt már részleteztem egy korábbi bejegyzésben) Valamiféle erős ragaszkodás, meg akarom őt védeni minden rossztól, a boldogságát akarom minden áron.

És most olyan hibát követtem el, amivel lehet, hogy véget vethetek ennek a csodának. De azt nem akarom. Tapasztaltam, hogy milyen szörnyű, amikor kizár az életéből, és tudom, hogy azt már nem tudnám újra elviselni.

A hiba kiküszöbölhető, a bűn jóvátehető, addig amíg nem árt senkinek és amíg ő sem tud róla.

Csak engem emészt, de az nem olyan vészes.