2010.03.02. 09:34| Szerző: Amani1987

 

Elveszítettem egy tevét. Megint. Erre sem vigyáztam eléggé.

A teveclub-ra kb 2 évvel ezelőtt regisztráltam, mert az egyik barátnőm ott ismerte meg a barátját, akivel évek óta együtt vannak. Gondoltam, ha nekik összejött, akkor akár nekem is bejöhet a dolog, így én is igényeltem egy tevét (noha akkor már volt virtuális macskám és 10-12 virtuális kutyám, amiket szintén nem nagy lelkesedéssel gondoztam). Feltettem magam az ottani társkeresőre is, de nem nagyon jött válaszra érdemes levél.

Közben kiderült, hogy a szobatársamnak, Mónikának is van tevéje és pont ellenkező nemű, mint az enyém, így össze is tudjuk őket házasítani. Jött a nyár, és keveset voltam netközelben, így a tevémről sem tudtam gondoskodni. Tanévkezdéskor Mónika tevéje özvegy volt, én meg szomorú, mert meghalt a tevém. Csináltam egy újat, megígértem Mónikának, hogy erre majd sokkal jobban figyelek, és hajlandó volt újraházasítani a tevéjét az én új tevémmel. Amikor aztán az is elpusztult, jobbnak láttuk, ha nem kísérletezünk egy újabb állattal és egy újabb házassággal.

Aztán jött Norbi és bimbózó szerelmünket meg akartam koronázni egy teveházassággal. (Hülye ötlet tudom, de jellemző rám). Én két elpusztult tevével a hátam mögött álltam neki egy újabb létrehozásához, ő még csak egy döglött állaton volt túl. Megtörtént az érettségi letétele, a lánykérés (fiúkérés, mert én kértem meg az ő kezét) és a boldog házasélet kezdetét vette. Nem foglalkoztam Gyöngyharmatos Csillagfénnyel. Az oldal ugyan küldött időközönkét egy-egy e-mailt, hogy látogassam meg a tevém, és olyankor meg is tettem, de semmi több. Az utolsó előtti levelük alkalmával beléptem az én kis drágámhoz, de az etetőtálja nem volt még üres. Még vagy 4 napra elegendő étele volt, de azért feltöltöttem. Az ezt követő levél után már nem léptem be, gondtoltam van még kajája. És el is feledkeztem szegényről. Ma reggel jött a levél, hogy meghalt. Szántam-bántam, de elmondtam Norbinak, hogy Robocamel mostantól özvegy. Erre közli, hogy aligha, mert Robocamel már nem is él.

Azt hiszem, soha többé nem lesz tevém. Nem szórakoztat és nem is foglalkozom vele. Ha tamagochi szerű játékokra vágyom, akkor inkább a petemmel foglalkozom, akinek még a házacskáját is kedvem szerint rendezhetem be. Szóval Isten áldjon teveclub, Isten áldjon Gyöngyharmatos Csillagfény!

 


Hozzáadás a Facebookhoz Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitteren      
 |   | Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hercegnoatoronyban.blog.hu/api/trackback/id/tr191802095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása