Nem nagyon szeretem Barbee-t (akkor sem, ha ő is ózdi), de ez a szám nekem most átjön.

Mindig tudtam, hogy rettenetesen lobbanékony vagyok. Olyan könnyen megharagszom az emberekre, és olyan hamar elmúlik a haragom. Elképesztő, hogy mennyire végletekben gondolkodom. Egyik percben imádok, másikban utálok. Valami vagy soha, vagy mindig és olyan sok minden örökre…Vele…

Nem őt kerestem, véletlenül akadtam rá. Első pillantásra megtetszett, pedig alig láttam belőle valamit. Megnéztem közelebbről és tudtam, hogy őt akarom. Különleges volt. Csak állt némán és egyenesen engem nézett. Hatalmas kék szemei egyszerre voltak titokzatosak és olyanok,…

Az őszt az elmúlással szokták azonosítani. Míg tavasszal ébredni kezd a világ téli álmából, addig ősszel mér készül az új álomra. Lehullanak a levelek, eltűnnek a virágok, a nap is kevesebbet süt már. Lassan minden közeleg a vége felé, mindennek lejárt az ideje.De nem csak…

Tegnap este furcsa érzés fogott el.Egész jól voltam, minden rendben volt, beszélgettem a barátaimmal msn-en, amikor is bejelentkezett Ő. Hirtelen meglepett, két okból is.Az egyik az volt, hogy arra számítottam, hogy hosszabb ideig tartózkodik majd külföldön. Egész pontosan úgy…

Életem nagyon nehéz negyed óráján vagyok túl. Az egész egy kellemes kis esti programmal kezdődött. Bent nagyon meleg volt, kint kellemesen hűlt le az idő, én pedig a nyitott ablaknál, a friss levegőt élvezve netezgettem. Teljesen szokványos este volt, egészen addig a percig, amíg…

A hétfői nap végtelennek tűnt. Reggel nyolctól este hatig órák…Legalábbis az órarend szerint.Aznap reggel korán keltem, hajnali hatkor. Ez lehet, hogy nem hangzik olyan megterhelően, és idővel biztosan bírni fogom, de a nyáron megszoktam, hogy későn fekszem le és alszom,…

Mostanában nagyon sokat akartam blogolni. Nem is egy bejegyzést kezdtem el és hagytam félbe. Szándékomban áll majd befejezni őket, talán a mai nap folyamán meg is történik ez, legalább részben. Azt is tervezem, hogy a jelenleg nem publikus postokat publikussá fogom tenni, persze…

Az előző bejegyzést előbb el kell hallgattatni!        

Azt hiszem, ez lesz az első időzített bejegyzésem. Terveztem már máskor is, de az nem készült el időben. Azt is neked szántam, úgy, ahogy ezt is. Nem tudom, hogy elolvasod-e, lényegében már mindegy is, hiszen terveim szerint, mire ez a bejegyzés megjelenik, mi már csak a múlt…

Szünet lett. A díszterem ablakában ültem, onnan néztem le a suli parányi világára. Mindenki vidám volt, első nap a suliban, az elsősöknek pedig még minden új. Nevetgéltek, örültek az újonnan szerzett ismeretségeknek, mások a rég nem látott barátoknak. Én kiültem az ablakba,…