Hát igen, hosszú és fáradságos út után újra itt vagyok.

A hétvégén nem aludtam valami sokat. Végre otthon is van internet, és az újdonság varázsa a géphez láncolt késő éjszakákig. Persze, felmerülhet a kérdés, hogy miért újdonság az internet olyan valakinek, aki a fél életét ott tölti, de mint a világon majdnem mindenre, erre is van válasz. Ugyanis az internet nem új, de az, hogy egyes oldalak, mint pl a chat.hu (fogalmam sincs itt miért tiltották le) nincsenek letiltva. És az msn, ó igen, a rendes msn, ami nem fagy le a hangulatjelektől, vagy csak úgy heccből. Ahol lehet zenét, képet átküldeni, és akár még a webkamera kép is megjeleníthető. Igazi csodaként éltem meg a katasztrofális ebuddy.com után. Szóval ezzel elvoltam a hétvégén, és szokás szerint későn feküdtem le.

Ha jól emlékszem már jó ideje nem volt, hogy valami ennyire lekötött volna. És az öcsémet is. Talán pár évvel ezelőtt karácsonykor, amikor a számítógépet kaptuk. Akkor telepakoltuk játékokkal, és azon ment a veszekedés, ki mikor, és mennyit játszhat. Akkor még anya is lelkesedett a pasziánszért (mivel máshoz nem értett), így neki is kellett némi időt biztosítani. Én akkor a Sims 2-vel játszottam órákig. Ha emlékeim nem csalnak, még kiegészítő sem volt hozzá, csak a sima alapjáték. De nem érdekelt, mert nekem még új volt. Nem tudtam házat építeni, az embereim éhen haltak, nem csináltak semmit, csak elkeseredetten küzdöttek a túlélésért. Volt mit felfedeznem a játék működésével kapcsolatban. És kb addig volt izgi. Utána jöttek a különféle kiegészítők, és azokat is ki kellett ismerni. Ma már csak akkor játszok, ha van időm (illetve akkor sem, mert öcsém véletlenül-vagy szánt szándékkal-letörölte a gépről) Most ugyanezt a hatást váltja ki a net. Lackó chatel (én abból már kinőttem), meg msnezik, anya zenét hallgat, híreket olvas, játszik, aput a honfoglaló hozza lázba, engem meg csak úgy egyszerűen minden.

Tegnap este már hulla fáradt voltam, és felettébb jó érzés volt  bebújni a takaró alá. Arról álmodoztam, hogy milyen jó is lenne, ha valaki feküdne mellettem. Akit átölelhetnék, és aki rámmosolyogna. Egy igazi, komoly kapcsolat. Gyönyörű álom.

Ma a buszban pillanatok alatt elaludtam. Vagyis olyan félálomban voltam. Hallgattam a zenét, és bóbiskoltam. Akkor az jutott eszembe, hogy még tegnap este egy csodálatos pasi mellett akartam elaludni, akit szeretek, és aki viszont szeret, ma már Quasimodo mellé is odafeküdtem volna, ha pihe-puha ágya, és meleg takarója van. Teljesen kész vagyok, energiatartalékaimnak is a végét emésztem.

Aztán visszaértem a koliba. A szoba olyan volt, mint ahová egy bombát dobtak be, a földön ruhák, az ablak alatt két zsák szemét, és minden szanaszét. Ráadásul a magammal hozott tojások közül is eltört egy. Nagy nehezen pakoltam ki, annyi cuccom volt,de...

Mama telefonált, hogy a laptopomból nem lesz semmi. A Tescoban akarta megvenni nekem, de sajna nem jött még meg a hétvégén. Azt mondták, majd érdeklődjünk. De ma közölték szegénykémmel, hogy valószínűleg nem is fog jönni, de meglehet próbálkozni Budapesten vagy Miskolcon. Hát tiszta hülyék ezek. Majd három órát fog utazni Bp-ig, egy szar laptopért (szó szerint egy kalap szar!) Mert csak a nagyobb Tescokba szállítanak belőle. Hát csesszék meg. Az utóbbi időben nagyon elegem lett a Tescoból, nagy csalódás nekem. Pedig régen mennyire imádtam. Na de ennyit róluk.

Most meg a csajokat várom, mert megyünk...hm...hát Tescozni. Mert bár szar, az tény, hogy olcsó. És szegény ember ne válogasson.