-Kérlek...-suttogta a lány. -Csak adj reményt. Semmi más nem kell, csak egy reménysugár...még ha hazug is. Azért, hogy legyen értelme élni. Hogy hihessem, hogy talán még lehet jobb, hogy elmúlhat a bánat és a fájdalom.

Ígérd meg, hogy nem veszed el az utolsó reménysugarat is!

Addig adj reményt, amíg tiszta vagyok, mint a hó. Most még olyan lelkem, mint egy hattyú: fehér és jó. De olyan könnyű elveszteni ezt a tiszta ártatlanságot. Hiszen nem minden ember elég erős ahhoz, hogy a vad szelekkel szemben is erősnek bizonyuljon. A nád is eltörik, akármilyen mereven küzd is a viharral. A tiszta lelket is megtörik a gondok, a fájdalom és a szenvedés, és akkor meglehet, hogy a könnyebb, de kevésbé tiszta utat választja.

Adj reményt és hitet, hogy megmaradhatok hófehér hattyúnak. Hogy elmúlik a fájdalom. Hogy nem kell elveszítenem hótiszta lelkemet.