Vajon létezik-e barátság fiú és lány között?Sokan hiszik,hogy igen,mások állítják,hogy ők személyesen is tapasztalták,vannak,akik hittek benne addig,amíg az egyik fél nem kezdett el többet érezni,és vannak,akik eleve nem hisznek ebben.

Én már nem igazán tudom,hogy mit higgyek.Szívem mélyén szeretném azt hinni,hogy a fiú-lány barátság teljesen természetes dolog,de valahogy velem még nem történt ilyen.Bár attól,hogy én nem tapasztaltam,még lehetne igaz is.Én most próbálom megélni ezt.Van valaki,aki történetesen fiú,és nagyon szeretném,ha barátok lehetnénk.

De ez nemcsak rajtam múlik.Ez a helyzet kicsit bonyolultabb,mert mi már sokmindenen túl vagyunk.Az elején szerettem volna,ha barátok vagyunk,majd többet akartam.Aztán szerelem lett.Részemről mindenképp.Az ő érzéseit nem ismerem,azt hiszem sosem ismertem igazán.Lehet nem is voltak neki velem kapcsolatban.Mindenesetre együtt jártunk.Szép volt,jó volt,majd vége lett,mint minden csodaszép álomnak.

Nem szépen lett vége.És én nem hiszek az olyan szakításban,amit a "maradjunk barátok"mondat követ.Nekünk sem ment.Azt hiszem én reagáltam túl hevesen,csalódott voltam,sértett és dühös.Azt akartam,hogy szenvedjen,ahogy én szenvedtem.Bosszút akartam állni,amiért becsapott,amiért visszaélt az érzéseimmel.Erre ma már nem vagyok büszke,bár igazából sosem voltam.Gonosz dolgokat vágtam a fejéhez,és ő is durván visszavert minden támadást.Aztán következett a nagy semmi.Bennem múlt a bosszúvágy,benne nem tudom mi zajlott le.Nem tudom,mert nem hallottam róla elég hosszú ideig.De azt hiszem megbocsátott,ahogy én is neki.

És most úgy tűnik,hogy minden rendben,hogy képesek lennénk barátként folytatni.De bennem azért vannak kétségek,hiszen egykor szerettem őt,és egykor gyűlöltem.El lehet ezeket felejteni és úgy tenni,mintha most ismertem volna meg?Talán én tudnék,de benne vajon nem maradt-e tüske?Szeretném hinni,hogy lehet ebből barátság.Rajtam nem fog múlni.Kérdés,hogy ő akarja-e?És kérdés,hogy lehet-e barátság fiú és lány között?