Mint említettem a múltkor, a baj hármasával jön. Akkor még csak két probléma állt fenn, de ma megérkezett a harmadik is.
Szar éjszakám volt, de ez különösebben nem probléma. Megszoktam már. És ez most az én hibám volt, mert egész éjjel dideregtem és nem tudtam elképzelni, hogy mitől. Aztán jöttem rá, hogy nyitva hagytam az ablakot. Ok, én hülyeségem.
Épp ezért a mai napot alvásra szántam. Terveim közt legalábbis így szerepelt. Aztán anya bejött, hogy megkérdezzen valamit. Olyan valamit, ami engem is erősen érintett. Olyan valamit, ami a vérnyomásomat az egekig emelte. A telefonján a „hibás SIM” kiírás jelent meg. Gondoltam elmozdult a kártya a telefonban. Az enyémre néztem, amin pedig a „Korlátozott” felirat és egy kis fekete, áthúzott telefon volt látható. Infarktusközeli állapotba kerültem, és pillanatok alatt átfutott az agyamon, hogy mi is lehet a szitu.
-Most már nem vagyunk hívhatóak- mondtam anyunak.
Megpróbált felhívni a feltöltőkártyás telefonról. „…előfizető nem kapcsolható…”
Ennyi. Mostantól nem vagyok elérhető telefonon. Pontosabban átmenetileg nem vagyok, mert amint pénzem lesz (hol van az még…nem is tudom lesz-e olyan) veszek egy SIM kártyát. Szívem szerint nem a Pannonnál venném, mert rettenetesen meggyűlöltem őket, de sajnos a telefon nem kártyafüggetlen.
Nagyon dühös vagyok. Egyfelől, mert azzal egyet is értettem, hogy a kimenőimet letiltották, hiszen el voltunk maradva a számlával. Azzal ugyan akkor sem értettem egyet, hogy a számla befizetése utána sem kapcsolták vissza, de valahol örültem is neki kicsit. Ugyanis a visszakapcsolás telefononként 7ezer(!!!) forintba kerül. Három telefonról van szó, tehát az már 21ezer forint, ami szerintem irreálisan nagy összeg egy pár perces munkáért. Mondtam anyunak, hogy ne is kapcsoltassa vissza, mert amióta Pesten élünk és albérlet meg BKV bérletek…azóta különösen nincs pénzünk ilyen kiadásokra.
Rendben is volt, noha először nehéz volt megszokni, hogy nem hívhatok fel bármikor bárkit. Aki nagyon el akart érni, az felhívott.
Ma ez is megszűnt. Gondolom a számlatartozás miatt szüntették meg a SIM kártyámat is. Ok, rendben van, csak azért valami értesítést küldhettek volna előtte és nem csak így minden bejelentés nélkül. Mert akkor talán szóltam volna az ismerősöknek, hogy ne is próbáljanak telefonon elérni. És akkor talán értették volna, hogy mi a baj. Mert így majd hívnak és azt fogják hinni, hogy átmeneti a dolog. Sokaknak tuti eszükbe sem fog jutni, hogy msn-en keressenek inkább.
És ha szóltak volna előre, akkor kiírom a telefonszámokat a telefonból, mert a legtöbb számot sajnos kártyára mentettem. Tettem ezt olyan logika alapján, hogy a telefon akármikor tönkremehet. Hát megszívtam…szokás szerint. Azon kevés számot, amit telefonra mentettem (megjegyzem azok a számomra kevésbé fontos emberek számai voltak) szintén nem tudom elérni, mert a telefonkönyv nem nyitható meg. Úgyhogy most itt van a nagy semmi.
A telefonom nem ér most semmit. Illetve ér, mert lehet rajta zenét hallgatni, meg adathordozónak megfelel. Másra nem jó.