Miközben írtam a társtöri vizsgát, és a szél lágyan simogatta a karom a rekkenő hőségben, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha hatalmas szélvihar támadna és a nyitott ablakon át befújna, majd a dolgazotamot vinné magával. Ahogy a levegőben keringene a lap, senki nem tudná megmondani, hogy mennyit és mit írtam rá. Meglehet, hogy semmit a nevemen és a kérdéseken kívül, de az is lehet, hogy olyan tudományosan és alaposan dolgoztam ki a kérdéseket, hogy az már szinte egy új szakirodalommá áll össze és a tanár mosolyogva adná át nekem a diplomáját. (Erre persze kicsi az esély, de mivel nem tudni mi van a lapon, ez sem kizárható.)

Szóval tekintsünk el attól a gonosz javaslattól, hogy esetleg írjam újra a dogát és kapjak ötöst automatikusan.De nem is ez a fontos, hanem ami azzal a boldogtalan lappal ezután történik.

Mert az ugye repül a levegőben és nem akar megállni. Elhagyja a Dankó utcát, az egész 8. kerületet, a fővárost, a megyét, az országot. Talán még a földrészt is. Eljut mondjuk egy ismeretlen kis szigetre, ahol ismeretlen vad törzs lakik. Éppen egyik pogány rituáléjukat végzik, amikor az égből egyszercsak lehull a hófehér lapocska, rajta az én gyöngybetűim. Az írás számukra teljesen ismeretlen, alighanem valamiféle Isteni, szent tárgynak tekintenék. Oltárukra állítanák és imádkoznának hozzá.

Ám egyszer csak hódítók érkeznének, felfedeznék az őslakosokat és megpróbálkoznának azzal, hogy civilizált embereket neveljenek belőlük. Az őslakók nem engednének. Ragaszkodnának saját, megszokott életformájukhoz. Ebből kisebb harc alakulna ki, majd a bennszülöttek isteneiknek feláldoznák a "hitetleneket". De a vérengzés csak további vérszomjhoz vezet. A Föld kulturáltabb részei támadni kezdenék a vadakat, majd kiirtanák őket egytől egyig.

Miután a sziget lakói megsemmisültek, és mindenki elfelejtkezett arról, hogy a sziget valaha is létezett, régészek fedezik fel a területet. Próbálják megfejteni, hogyan élhettek az őslakók és sok egyéb tárgy között előkerül az én dolgozatom is. Rajta a nevem, a jobb felső sarokban. Múzeumokban állítják ki, mint a babonás népek szent ereklyéjét. A leszármazottaim milliókat kapnának és híres lennék.

Azt hiszem ez lenne a legjobb. Mindenesetre jobb, mint beadni a dolgozatot és egyest kapni. Aztán mindenki elfelejtené, hogy valaha is megírtam, ráadásul nem is túl jól.

Csak fújt volna jobban a szél...