A mai napnál rosszabbat aligha tudnék elképzelni. Átlagos napnak indult, punnyadással és Norbihoz menéssel. Egy dolog volt, ami nem volt szokásos: elhatároztam, hogy elmegyek vért adni. Nem ez volt az első eset, többszörös véradó vagyok. Soha nem volt semmilyen problémám és…



Kényszeres regisztráló vagyok. (Ezt lehet, hogy már említettem) Ha kapok egy meghívót valamelyik közösségi oldalra, akkor beregisztrálok és egy ideig használom az oldalt. Aztán megunom és el is felejtem, hogy valaha beléptem oda. (A legtöbb képtelen lekötni) Így voltam a…



Nem Norbi az első barátom, még csak nem is az első szerelmem (noha az bizonyos, hogy ilyen szinten még nem éreztem szerelmet). Mégis úgy érzem, mintha ő lenne az első, és sok dologban tényleg az is. Mintha ő lenne az, akit nekem rendelt a sors, lelkem másik fele (nyálas, de ez…



Ma nem a fejléc volt az egyetlen ajándék, amit Dead-End adott nekem, hanem a Kreatív Blogger díj is. A díjhoz az alábbi szabályok tartoznak: I. Köszönd meg!Dead-End, nagyon szépen köszönöm, bearanyoztad ezzel az estémet (Látod, már neki is…



Nemcsak a blog kinézete változott, hanem az én kinézetem is. Hogy előnyömre, vagy hátrányomra, azt ki-ki döntse el maga. Nagyon untam már a semmilyen frizurámat, így már korábban szóltam Dittinek (aki a múltkor is levágta a hajam), hogy valamit kezdjen már vele. Pénteken fel is…



Mint látható, végre új fejlécem van. Pontosabban van fejlécem, mert eddig nem volt. Nem az én érdemem, semmit nem csináltam rajta. Az egészet Dead-End barátomnak köszönhetem. Teljesen rábíztam az alkotást, egyedül a jobb oldali hercegnőt küldtem át neki, hogy azt…


